A marketing stratéga azt mondja meg, hogy merre az arra és hogy jutsz oda...

Marketing Stratéga

Marketing Stratéga

Marketing stratégia alapok 2.

Kommunikációs csatornák választása - célcsoport meghatározása

2014. december 11. - czegledit

A célcsoport meghatározása

 

Előző bejegyzésünkben tehát addig jutottunk, hogy megvan, amit üzenni szeretnénk. Ezek után kellene azt meg találni, hogy hol, milyen csatornát használva.

Alapvető igazság, hogy ha tudjuk, hogy kinek szeretnénk üzenni, meglesz a megfelelő kommunikációs csatorna is - szinte magától. A célcsoport mellett még több egyéb tényező is befolyásolja a használandó ideális csatorna kiválasztását, de ha tudjuk, kihez szeretnénk beszélni, hamar rájövünk a hogyanra is.

marketingstratega_terv_clausewitz.jpg

Célcsoport meghatározása

 

Veszélyes dolog a választás, mert ha választunk, lemondunk az összes többi lehetőségről. - J.K. Rowling

A célcsoport meghatározása sem egyszerű feladat, de nem is kell túlmisztifikálni. Az alapokhoz legalábbis semmiképpen...

Próbáljuk meg leírni azokat az embereket, akik reményeink szerint vásárlóink lehetnek vagy szolgáltatásainkat igénybe vehetik. Nagyon sok faktort kell és lehet figyelembe venni és valóban el lehet ezen időzni, hogy melyik faktor mennyire fontos, de az elsődleges célzásnál - amit akkor vetünk be, amikor a tervezés elején vagyunk - lehetünk e téren nagyvonalúak és körülbelül elég ha meghatározzuk ezt a csoportot, vagy csoportokat. Mert valóban lehetnek csoportok is, azaz több, egymástól jól elkülönülő célcsoport, akik szóba jöhetnek.

Ilyen faktorok lehetnek:

  • jövedelem nagysága
  • jövedelem forrása
  • iskolai végzettség
  • lakhely
  • szakma
  • nyelvismeret
  • szokások, szenvedélyek
  • egészségi állapot
  • nem
  • hobby
  • életstílus
  • életkor
  • motiváció

És még ki tudja hányféle szempontot vehetünk figyelembe a csoportosításnál, de ha tudjuk azonosítani a néhány legfontosabbat, akkor már könnyen előrébb tudunk mozdulni. Megpróbálhatunk a potenciális ügyfél fejével gondolkodni, merre jár, mit csinál és milyen igényére válaszol a termékünk.

Ekkor pedig már van némi fogalmunk a szóba jöhető csatornákról és az üzenetet is tovább tudjuk csiszolni. Vegyünk néhány példát:

1. Edzőterem

Ha például egy edzőterem szolgáltatásait szeretnénk promótálni, akkor könnyen eldönthető, hogy az elsődleges faktor-kombinációnk az életstílus/szokások/egészségi állapot. Ezek mentén gyakorlatilag a teljes szegmenst meg tudjuk szólítani, függetlenül nemtől és kortól. Az üzenet is világos (törődj a testeddel, törődj egészségeddel, stb...), és a kommunikációs csatornák is adják magukat: tematikus lapok, oldalak.

Nyilván szintén figyelembe kell venni a lokációt is, hiszen egy gyakran igénybe venni szánt szolgáltatás miatt az ember nem szívesen utazik mindig sokat. Ez tovább szűkíti a célzást a környékbeli lakosokra és az ott dolgozókra.

Ahhoz, hogy célzottabban tudjunk kommunikálni, viszont meg kell értenünk a motivációt is. Jelen esetben itt könnyen megállapítható, hogy több, szinte teljesen elkülönülő célcsoport, teljesen különböző szokásokkal veszi igénybe többé-kevésbé ugyanazt a szolgáltatást. Konkrétan: teenager, 20+ férfi, 18+ nő, 30+ férfi, 30+ nő, 40+, nyugdíjas korosztály. Van tehát hét különböző csoport

Ha a promóciónkkal a lehető legjobb hatást kívánjuk elérni, különböző csatornákon kell eljutnunk a különböző csoportokhoz és különböző az üzenet is. És itt a kulcs a motiváció lesz. Lássunk néhány motivációs példát:

  1. Teenager: példakép, nagy izmok, megfelelés
  2. 20+ férfi: menő, ismerkedés
  3. 18+ nő: még szexibbnek lenni
  4. 30+ férfi: hízás/fogyás elkerülése, stresszoldás, lazítás, ismerkedés
  5. 30+ nő: ugyanolyan szépnek, szexinek lenni, mint eddig/korábban, ismerkedés
  6. 40+: egészségmegőrzés, lazítás
  7. nyugdíjas: egészség visszaszerzése, fenntartása, program

A fenti példák nyilván leegyszerűsítők, általánosítók és önkényesek. Ebben van nem kevés szándékosság, hiszen ha meg akarjuk érteni más emberek gondolkodását, ahhoz feltételeznünk kell bizonyos dolgokat, amikhez pedig kellenek a klisék. Ebbe a folyamatba pedig nem fér bele a politikai és egyéb korrektség, de ezzel nem is bántunk meg senkit, hiszen ezt konkrét céllal, magunknak végezzük.

Ha fentiekig eljutottunk, akkor már kezd kirajzolódni egy kommunikációs csatorna portfólió is. Általános üzenetet, tájékoztató és brand építő jelleggel szélesebb körben tudunk közvetíteni, ennek csak költség korlátja van. Ezen a címen érhető el ez az edzőterem.

A szegmentált üzeneteket pedig az egyes célcsoportok motivációinak megfelelően, az érdeklődési körnek megfelelő csatornákon juttatjuk el.

Helyhiány miatt most nem mennék bele jobban újabb példákba, de egyértelmű, hogy egy premium szegmensre célzott divat- vagy ékszertermékek esetében ugyanez a folyamat kell, hogy lejátszódjon, bár premium brandek esetében ez egyébként könnyebb. Ellentétben a csatornák kiválasztásával és alkalmazásával. De erről is később.

Tervezés és becslés

 

Senki nem pánikol, ha minden terv szerint megy, még ha a terv rettenetes is. - Batman

Ennek a bejegyzésnek a mottója talán a tervezés és becslés lehetne. Aki komolyan meg szeretné vetni a lábát az üzleti életben, az ezekhez a fogalmakhoz jobb, ha hozzászokik. A tervezés sokszor felesleges időpocsékolásnak tűnik, de a kockázatminimalizálás alapvető eszköze. Ezzel néhány feleslegesen lefutott kör és megelőzhető veszteség után megbarátkozunk - ha máskor nem...

A becslés pedig, bár nyilvánvalóan növeli a kockázatot és a tévedés lehetőségét, bizonyos becslések nélkül semmilyen üzleti folyamatot nem tudunk elindítani. Anélkül pedig később sem pontosíthatunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://marketingstratega.blog.hu/api/trackback/id/tr106916673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása